Magyar
A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda alábbi cikkében részletesen kifejti, hogy mire is kell figyeljünk, ha valamelyik rokonunk vagy ismerősünk egy hitel felvételéhez kezesnek kér fel minket, hogy kezesként se kerüljünk adósságcsapdába.
Elsőre egyszerűnek tűnik a válasz arra a kérdésre, hogy mikor kell az adós helyett a kezesnek rendeznie a tartozást. Nyilván akkor, ha az adós nem fizetett. A kép azonban ennél némiképp árnyaltabb. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen kezességről van szó. Még, ha egyértelmű is, hogy mennyit kell kezesként fizetni, valószínű nem mindegy, hogy mikor is kell a pénztárcáért nyúlni.
Mi is a kezesség?
A kezesség nem más, mint egy biztosíték. Fontos, hogy szerződéssel jön létre, amit írásba kell foglalni.
A „kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.”
Mikor kell a kezesnek fizetnie?
A fő szabály, hogy
„A kezes abban az esetben köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította a teljesítésre.” – mondja ki a Polgári Törvénykönyv.
Vagyis mindenfajta kezesség esetén kell, hogy a kezes kapjon egy külön felszólítást. Belegondolva a helyzetbe, ez teljesen ésszerű is. Egyébként a kezes honnan tudhatná, hogy az adós helyett neki kellene fizetnie?
Az azonban nem mindegy, hogy ezt a bizonyos felszólítást mikor kaphatja meg a kezes, illetve ténylegesen mikor kell neki helytállnia a követelésért. Ez attól függ, hogy milyen kezességről beszélhetünk az adott esetben.
Milyen fajta kezességek léteznek?
A kezességnek most 3 fajtájára térek ki:
1. Sortartó kezesség
2. Kártalanító kezesség
3. Készfizető kezesség
Ezek közül a kártalanító kezesség az új Polgári Törvénykönyv óta létezik, így sokan még nem is hallottak róla. A fenti kezességeket leginkább az különbözteti meg egymástól, hogy mikor is kell a kezesnek ténylegesen az adós helyett fizetnie.
Sortartó kezesség
A sortartó kezes fizetési kötelezettsége, mondjuk úgy, hogy nem lesz „automatikus”. Vagyis önmagában még nem elég az, ha az adós elmulasztja a teljesítést a jogosult felé. Ettől még a jogosult nem fordulhat már másnap a kezeshez, hogy tőle követelje a fennálló tartozás megfizetését. Mindez azonban csak akkor lesz így, ha a kezes is tisztában van azzal, hogy mire jogosult.
Ahhoz, hogy a tartozást ne lehessen azonnal a sortartó kezességet vállaló kezesen behajtani, a kezesnek is résen kell lennie. Úgynevezett sortartási kifogást kell előterjeszteni, ha a hitelező azonnal tőle szeretné a mulasztó adós tartozását behajtani.
Mi is az a sortartó kifogás?
A törvény kimondja, hogy „A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre.”
Ezt hívjuk sortartó kifogásnak.
Vagyis a kezesnek mindaddig nem válik esedékessé a fizetése, amíg a követelés jogosultja nem igazolja, hogy
-megpróbálta behajtani a tartozást az adóson és
-a behajtás ésszerű időn belül nem vezetett eredményre.
Fontos, hogy mind a két feltételnek teljesülnie kell, ha a jogosult a kezestől szeretne a pénzéhez jutni.
Nyilván felmerül a kérdés: hogyan kell megpróbálni behajtani a tartozást és mi az „ésszerű idő”?
A behajtás megkísérlése természetesen megfelelő jogi út igénybevételével történhet. Vagyis a két markos legény majd becsönget... verzió itt nem lesz elegendő. (Zárójelben azért megjegyzem, hogy a markos legények verzió nem csak emiatt nem javasolt, de egyéb komoly probléma forrása is lehet.)
Az ésszerű időn belüli eredménytelenséget minden esetben egyedileg kell eldönteni. Útmutatóul annyi mondható, hogy ha például már a végrehajtás elején látható, hogy nincs remény a tartozás kielégítésére, akkor nem feltétlenül kell megvárni, hogy a végrehajtási eljárás lezáruljon mielőtt a kezes felé fordul a hitelező.
Kártalanító kezesség
Ez az új kezesség, ami korábban nem létezett. Ennek a kezességnek az a lényege, hogy a kezes kifejezetten csak arra vállal kezességet, amit az adóstól nem lehetett behajtani.
És ebből ered az a szabály is, hogy mikor kell a kártalanító kezesnek egyáltalán elgondolkodnia a fizetésen. Csak akkor, ha a jogosult már nem csak próbálkozott azzal, hogy a tartozást behajtsa, de ténylegesen mindent meg is tett ennek érdekében, és a végrehajtás eredménytelenül zárult.
Ennél a kezességnél tehát nem elég beperelni az adóst, nem elég elindítani egy felszámolási, vagy végrehajtási eljárást. Ezeket végig is kell várni, hogy egyértelmű legyen, a követelés az adóson nem hajtható be.
A kártalanító kezesség a legjobb a kezes számára?
Bár látszólag ez a legkedvezőbb a kezesre nézve, hiszen akár évek is könnyedén eltelhetnek, míg az adós elleni jogi eljárások lezárulnak. Vagyis időt biztos, hogy nyer a kezes. Azért van egy kis hátulütője is ennek a megoldásnak.
Az adós tartozása ugyanis időközben nő a késedelmi kamatokkal és a jogi eljárások költségeivel is. Ha végül mégis a kezesnek kell fizetnie, ezek az összegek is ott lesznek majd a fizetési felszólítás összesítő rovatában.
(A tartozás utáni késedelmi kamatokat, behajtási költségeket persze a többi kezesség esetén is meg kell fizetnie a kezesnek, de mivel ott hamarabb sorra kerül és így hamarabb fizethet, a plusz költségek is alacsonyabbak lehetnek.)
Készfizető kezesség
Ezt vettem a végére, mert ennek megismerése a másik két kezességi forma megértése után már „gyerekjáték”.
A kezesre nézve ez a legnehezebb kezességi forma, hiszen itt nem áll rendelkezésre kifogás. A jogosultnak nem kell várni semmilyen jogi eljárás befejezésére.
Készfizetői kezesség esetén a jogosult, ha az adós nem teljesíti a kötelezettségét, minden további feltétel nélkül a kezes ellen fordulhat. A kezes itt nem hivatkozhat arra, hogy azért nem teljesít az adós helyett, mert a követelés az adóson is behajtható lenne.
A gyakorlatban talán a legtöbb kezesség készfizető kezességként jön létre. A készfizető kezesség vagy a felek által megkötött szerződés alapján keletkezhet, vagy pedig jogszabály hozhatja létre. Ahhoz, hogy a kezesi szerződés készfizető kezesség legyen, erről kifejezetten rendelkeznie kell a szerződésnek.
Mit is kívánhatnék? Leginkább tartozásmentes életet mindenki számára.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
- - - - - - - -
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.
